sokajóból

"Éppen ilyen magányos embereknek van szüksége szeretetre, társakra, akik előtt egyszerűek és nyíltak lehetnek, mint önmaguk előtt, akiknek jelenlétében feloldódik a görcsös hallgatás és megszűnik a színlelés kényszere is." Nietzsche

Piroska és a farkas

2014. november 23. 14:15 - Szikszai/Szabolcs

Krisztus és a kultúra öt meseadaptációja

christandculture_full.jpg“Az exkluzív keresztények a történelemben egy felemelkedő egyház vagy keresztyén kultúra és egy haldokló pogány műveltség történetét látják. A kultúrkeresztyén számára a történelem a szellem és a természet találkozásának a története, a szintetizáló szerint egy olyan időszak, amelyben a lélek a törvény, az evangélium és az egyház uralma alatt felkészül az Istennel való végső egyesülésre, míg a dualista a történelmet a hit és a hitetlenség harcaként fogja fel, illetve az élet ígérete és az ígéret beteljesedése közötti időszaknak látja. A konverzionista szerint a történelem Isten hatalmas cselekedeteiről és az ember ezekre adott válaszairól szó.” Richard Niebuhr, Krisztus és a kultúra, 186.o.

 

Niebuhr könyve arról szól, hogy a történet nem letudható annyival, hogy vannak “a keresztyének”, mert nem minden keresztyén egyforma. De szerinte ezek a határok nem a felekezetek között húzódnak, bár egy-egy felekezetben lehetséges, hogy valamelyik jobban dominál a többinél. Ezek a határok attól függenek, hogy a különböző - egyébként egymás mellett párhuzamosan élő - csoportok hogyan viszonyulnak az őket körülvevő kultúrához. Nagy-vonalakban erről szól ez az egyébként a témában alapműnek számító kötet. Krisztus és a kultúra egymáshoz való viszonyának típusai.

Ez így, ilyen elvontan és szárazan nagyon nehéz, ezért úgy döntöttem, hogy egy mesével szemléletem, hogy mi a különbség a különböző csoportok között. Így talán saját magunkat is könnyebben felfedezzük az egyes típusok között. A mese pedig, ami segítségünkre lesz ebben: Piroska és a farkas.

 

Az exkluzív keresztények így értelmezik a mesét:

A mese a kihalófélben lévő farkasról és az ellene folyó küzdelemről szól. Eljön a nap, amikor az utolsó farkas is elpusztul, és akkor Piroska békében és biztonságban juthat el az örök nagymama országába, ahol a nagymama minden könnyet letöröl a szeméről, mert ott már a nagymama lesz minden mindenekben. A farkas kipusztulása és Piroska győzelme történelmi szükségszerűség.

 

A kultúrkeresztények így értelmezik a mesét:

A mese a farkas és Piroska egymásra-hatásáról szól. A farkas és Piroska egymásra-hatása valami újat hoz létre és kettejük találkozásának a célja, hogy ez az új általuk megvalósulhasson. A találkozást követőn már sem a farkas sem Piroska nem lesz ugyanaz. A farkas és Piroska közötti határok összemosódnak, és végül már nem tudjuk, hogy a nagymama kinek a nagyanyja: Piroskáé vagy a farkasé? Végül a farkas és családja, Piroska és a nagymama, a vadász, a három kismalac, Törpapa, Goofy, Dagobert bácsi, a Bigi Bolyok, a gonosz mostoha, a boszorkányok és Hófehérke mind békességben és boldogan élnek míg meg nem halnak.

 

A szintetizáló keresztények így értelmezik a mesét:

A mese arról szól, hogy a farkas vegetáriánus lesz. Elkötelezett és kitartó nevelés által Piroska eléri, hogy a farkas megértse, hogy rossz dolog embereket megenni. A farkas belátja bűnét és visszamegy a falkába, és ott az összes többi farkast is meggyőzi arról, hogy nem helyes dolog kislányokat megenni. A nagymama az összes farkast örökbe fogadja, és az emberek és a farkasok boldogan élnek, míg meg nem halnak.

 

A dualista keresztények így értelmezik a mesét:

A történet a farkas és Piroska között már a kezdetek előtt is meglévő kibékíthetetlen ellentét eszkalálódásáról szól. Hiába minden próbálkozás, egyszerűen a farkas eredendően rossz, és amíg csak világ lesz a világ, kislányokat fog felfalni. Hiába is próbálkoznánk elmagyarázni a farkasnak, hogy miért helytelen amit tesz, mert a farkas javíthatatlan. A nagymama azonban megígérte, hogy nem bánthatja Piroskát a farkas, és ha mégis bántaná, végül mégis győzedelmeskedik a farkasok fölött. Valahogyan ki kell húzni ezt az időt, amíg eljön a vadász, és kiírtja a farkasokat.

 

A konverzionista keresztény pedig így értelmezi a mesét:

A történet rólam szól. Megpróbálom megérteni, hogy mit tehetnék Piroskaként ebben a helyzetben, és hogyan reagálhatnék helyesen a farkas ellenem elkövetni próbált agressziójára. A nagymama mindig azt mondta nekem: a farkas sem nem jó, sem nem rossz; a farkas egyszerűen csak farkas. De ha elég ügyes vagy, megszelídítheted.


Egészítsd ki a saját meséddel.